Az alapítvány zenei adatbázisa és a speciális élethelyzetre kialakított zenei listái kezdetben a csecsemőkorúak számára csak az altatódal adatbázison keresztül voltak elérhetőek. A családok nemcsak az ismertebb altatódalokat érik el, hanem bőségesebb válogatást az adott kultúrkör népzenekincséből, ha ezt a helyi népdal archivumok lehetővé tették.

 Ha azonban teljessé szeretnénk tenni a zenei lejátszásli listákat amiket a szülői veszteségben érintett 2 év alattiak számára tervezünk, akkor változtatnunk kell ezen. Néhány éve már változatos műfajú zenéket tartalmazó gyűjteményből is készítettünk két év alattiaknak szánt lejátsásli listákat. Így teljes életkori lefedettsége lett a zenei rendszerrel kapcsolatos munkánknak. Egy szülő elvesztése történhet a gyermek egészen kicsi korában is, ezért úgy gondoltuk, ha elköteleztük magunkat egy speciális élethelyzet támogatása mellett, akkor ne csak a magas érintettségű korosztály kapjon figyelmet, mert ez szakmai és minőségbiztosítási hiba lenne.

A katonacsaládok érintettsége egyes országokban például (apai veszteség kapcsán) nem alacsony. A perinatális időszak érzelmi kihívásai pedig az édesanyákat érinthetik úgy, hogy nem tudnak gyermekük mellett jelen lenni átmenetileg vagy tartósan hosszú ideig. Bár a szüléskor felmerülő kockázatok száma a fejlett világban csökken és a szülés körüli szövődmények egyre kevesebb anyai életet követelnek, vannak olyan térségek ahol ez a mutató mégis nől. A legkisebbekre kiterjesztett zenei gyűjteménynek van létjogosultsága. Az alapítványunk igyekezett kidolgozni ezt a zenei gyűjteményt, megismertük a vonatkozó kutatásokat és hozzáértő partnerszervezetek elvégezték azokat az EEG-asszisztált teszteket, ami alapján létrejöhet a segítség általunk képviselt formája a zenével, az érintett gyerekek számára.

Két év alattiaknál a veszteségélménnyel összefüggő tudatosság más, mint a nagyobb gyerekeknél. A módszer, amivel a legkisebbek számára kialakított listákat elkészítettük eltér az eredei munkamódszerünktől, amelyben a gyerek életkorának fejlődéslélektani szakasza és a veszteségélélmény ideje adja a zenei lista “hangulatának” keresztmetszetét. Ez a módszer újszülőtt- és csecsemőkorú gyerekeknél számos okból nem működik, ezért olyan megoldást dolgoztunk ki erre a korai és minden tekintetben speciális életszakaszra, ami egyedülálló, mert sokkal inkább élettani, hallásfiziológiai és audiológiai alapokra épül, mintsem pszichológiai és mentális-egészségfejlesztési gyakorlatra.

A kettő közötti különbség az, hogy a csecsemő- és kisdedkorúaknak szánt zenei lejátszási listák fejlesztése szigorú egészségvédelmi szabványokat követ. A születés utáni hallásvizsgálatot követő 10 hétig nem indul el a zenei tapasztalat átadása. Világra jönni a kutatások szerint trauma-élményt jelent az emberi gyermek számára, ezért az első hónap az idegrendszer regenerálódási ideje, a zenei élmények átadása csak később, az 5. hónapban indul el. Több kutatás szerint ez még így is korai, mert 5 hónapos kortól az alvás-ébrenlét ritmus agyi háttere kezd stabilan felépülni, amit az irányított zenei program megzavarhat.

Ebben az életszakaszban a zenék nem a viselkedés-szabályozás tanítását és a harmónia visszaállítását szolgálják (ahogyan később), hanem annak a világnak a biztonságát erősítik, ahová a gyermek érkezett. A gyermek-neurológiai kutatások jelentős eredményeket értek el az elmúlt 30 évben az újszülőtt és csecsemő agy működéséről és elképesztően gazdag észlelést mutattak ki a hangzó környezet érzékelésére vonatkozóan a gyerekeknél. Mindez megerősített minket abban, hogy az altatódalokat tartalmazó zsénergyűjtemény mellé egy olyan zenei-gyűjtemény is épüljön, ami ebben az életkorban tesz kedvező hatást a gyerekekre, mielőtt a hiánytapasztalat bármely érzelmi megnyilvánulása felmerülne.

Szabályok a jószándék mellé

• 5 hónapos korától a gyermek összesen 1 órát hallgathat zenét 24 óránkénti periódusokban, amíg el nem éri a 10 hónapos kort. Ezt az 1 órás összidőtartam bárhányszor megszakítható, de nem javasolt átlépni.
• Az idegrendszer az élet első évében mérhetetlen változásokon megy keresztül, a passzív zenehallgatás pedig komplex agyi koncentrációt igénylő esemény, a kíméletesség fontos.
• A zenehallgatás addig kedvező, addig szolgálja a biztonságérzet fenntartását, amíg nem akadályozza a fejlődés természetes menetét az újdonságok sokasága.
• Ha a zenét a szülő altatáshoz használja, akkor az ébrenléttől számított 2 percig szólhat csak zene, különben már akadályozza a mélyalvási fázis elérését a gyermek számára, mert az agy fenntartja a zenére való figyelést.
• Az alvás szerkezete és mennyisége az életkorral együtt változik. Egy újszülött 17–18 órát alszik összesen a nap folyamán. Az alvás folyamata két alvástípus ciklusainak váltakozásából épül fel. Nem zavarható meg zenével a ciklikusság.
• Nem szabad tartósan egyedül hagyni a zenével a szobában a gyereket, mert a plusz hangforrás miatt hangosabban kell sírnia, ha bármilyen kommunikációt szeretne kezdeményezni a szülővel.
• A csecsemőkort követő későbbi életszakaszokban azt lehet elérni majd a zenével, hogy az érintett gyermekek megküzdési startégiái közé bekerül a zeneallgatás és olyan biztonságérzetet nyernek belőle, ami kedvező. A passzív befogadói élmény átélése nem követel nagy erőfeszítéseket kisgyermekkorban már, sőt megteremti azt a félig zárt közeget, amelyben az aktuális nehézség, figyelem- vagy hangulatzavar átélhető és a belőle való kivezető út könnyebben létrejön.
• Az alábbi zenei lista olyan altatónak szánt zenékből került összeállításra, amelyet Európai gyerekeknek szánunk, a szülők számára szabadon elérhető zenei listán. Az alapítvány zenehallgatási programjában részt vevő gyerekek ettől eltérő, egyedi listát kaphatnak.

A blog-bejegyzések bár a tudásunk legjavát adják, a bennük foglalt információk nem elegendőek ahhoz, hogy családként szembe tudjatok nézni a veszteséggel. Arra kérünk, hogy tájékozódj tovább a weboldalon, keresd a kapcsolatteremtés lehetőségét és iratkozz fel az Ízisz-programra hogy módszeres, hosszan tartó és egyedi információkkal támogathassunk téged nőként és szülőként.