Amikor gyerekekkel kezdtünk foglalkozni és az őket ért lehetséges ártalmakat vizsgáltuk, azt a kérdést tettük fel: Miként állhat egy család rendelkezésére egy szervezet, amely tudásalapú információkkal rendelkezik az ártalmas élethelyzetek és életformák gyermekkorú túlélői számára?
A gyermekvédelmi szakellátásban dolgozók munkájának támogatása, a gyerekeknek szánt zenehallgatási rendszerrel
Eszközt választottunk és zene lett az, de nagyon hosszú az út onnan, hogy felismerünk egy problémát, odáig hogy a választott eszközünk maradéktalanul alkalmazkodik a produktív problémamegoldás valódi útjához.
A gyerekek bizonyos élethelyzetekben nem tudnak még a meglévő erejüknek megfelelően sem helytállni, mert a mozgósítható eszköztáruk töredéke egy felnőttének. Az alapítványunk irányított zenehallgatási programja azért EEG-asszisztált kutatási eredményeken alapul, mert a gyerekek reakciói pánikban, kétségben, harmóniában, félelemben, örömben vagy biztonságban jól azonosíthatóak a zenehallgatás során mért agyi aktivitáson keresztül.
Ha mindenki olyan átfogóan értené és értelmezné a ma élő gyerekek érzelmi kiszolgáltatottságát, ahogyan a szakellátásban dolgozók látják, az életünk környezete teljesen más, minőségileg kedvezőbb lenne. Ám ilyen felismerések birtokában az indokoltnál kevesebben vannak - világszerte. Mivel a gyerekek helyzete a fejlett országokban is számos szempont szerint rossz, szélsőséges alkalmazkodást kíván már a legkisebbektől is sok helyzet, amiben élni kényszerülnek.
Ennek az alkalmazkodásnak a határai nagyon fontosak! A zenei élmények módszeres átadása nem jelent mást a gyerekek számára, mint belekapaszkodni olyan érzelemvilágokba, amelyek több erőforrást szabadítanak fel annál, mint amennyi egy óvodásnak rendelkezésére állna nehéz helyzetekben.
Nem csak azokról a gyerekekről van szó, akik elveszítenek egy szülőt idő előtt, hanem minden olyan kiskorúról, akit olyan ártalom ér, aminek hatása lesz a felnőttkorban alkalmazott életstratégiákra.
A zene segítségével érjük el, hogy a gyerekek rá merik bízni magukat arra a tudatállapotra, amit a zenehallgatással töltött idő alatt élnek át. Ez a tudatállapot különleges sok szempontból. Másokká válunk átmenetileg mindannyian, a megfelelő időben hallgatott megfelelő zenei hangok hatására. Ha ez a zenehallgatási élmény, egy tudományosan igazolt és szisztematikusan irányított zenei program részeként valósul meg, akkor elmondható, hogy megtörtént egy emberi életszakasz hangulatának és lelkületének megőrzése a zenében. Az egyensúlyvesztett élethelyzetek a gyerekek magatartását tartósan befolyásolják és hatást tesznek az alkalmazkodási és érzelemszabályozási képességeikre, de ezek a kedvezőtlen mozzanatok — egyéb módszerek kiegészítésével — ellensúlyozhatóak a zene világának eszközeivel.
Minden igényes zene létrehozása során, az alkotók által használható rendszer nagyon kötött és szabályozott — ha jobban belegondolunk. Az alkotó folyamat során, a zene létezésének lényegévé az idő válik: a hangok és a csend érzelmeket kiváltó tudatos elrendezése. Azok a zenei darabok, amiket a gyerekeknek mutatunk különösen szabályos kompozíciók, amik a rendet és tiszta határok fontosságát sugallják.
A zene az érzelemkifejezés gazdagságával mintát közvetít, így bővíti a gyerekek lehetőségeit arra, hogy szembe nézzenek azzal, ami velük történt és erősebb alapokat “építsenek” maguknak. Azért fontos szakadatlanul keresni azokat az igazolható, stabilan rendelkezésre álló és sokakra kiterjeszthető segítő eszközöket, amik a gyermekekkel történt kedvezőtlen életeseményekből való kiút keresést segítik, mert 2019-ben Magyarországon minden 10. gyerek veszélyeztetett volt a saját családjában (173.000 fő); továbbra is kevés a nevelőszülő és nőtt az állami gondoskodásba kerülő gyermekek száma. Az Eurostat 2019-ben publikált adatai alapján szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek közé a gyerekek 23,8%-a tartozik Magyarországon. Az Egyesült Allamokban évente az állami gyermekvédelmi szolgálatokhoz 6,6 millió bejelentés érkezik, ami azt jelenti, hogy tíz másodpercenként bejelentést tesznek valamilyen a gyermekbántalmazásról. (Aktív gyermekbántalmazásról beszélünk akkor, ha valaki testi vagy lelki fájdalmat vagy sérülést okoz egy gyermeknek, ill. egy ilyen eseménynek tanúja, vagy tud róla, de nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. Passzív gyermekbántalmazás az elhanyagolás, amikor a gyermek alapvető fizikai, pszichológiai szükségletei tartósan kielégítetlenek maradnak, úgymint: megfelelő étkezés, ruházat, szállás, orvosi ellátás, oktatás.)
A jól mozgósítható segítség körének nőnie kell, különösen az olyanokénak, amik a gyermek-szakellátásban dolgozók munkájának eredményességét támogatják, azokra épülnek. Azt gondoljuk, hogy a módszeres zenehallgatási program ilyen, és azért dolgozunk, hogy széles körben lehessen elérhető olyan gyerekek számára is, akik nem korai szülői haláleseti veszteséggel néznek szembe, hanem bármely más olyan ártalom érte őket, amely fizikai vagy pszichés gátja lehet további fejlődésüknek és kiteljesedésüknek.
Egy életszakasz hangulatának és lelkületének megőrzése a zenében azért fontos programja a Kezdetek zenéje elnevezésű kutató-szervezetünknek, mert arra kötelezi a módszer fejlesztőit, hogy a gyermek-szakellátásban dolgozók gyerekekről szerzett egyedülálló és kiterjedt tapasztalatait úgy tematizálják, hogy azzal szisztematikus összefüggésbe kerüljön a zenehallgatási élmény, ami később alkalmazható lesz a prevencióban és a terápiák kiegészítéseként. Ezzel a szakmai közösség szakadatlan erőfeszítései mellett, az egyik legfontosabb feladat is új szinten teljesül: a problémakört érintő szakterületek összefogott és egységes munkája a gyermekek és serdülők egészségének megőrzése érdekében.