A kisgyermekkor zenei szelekciójának elkészítése során rájöttünk, hogy egy óvodáskorú gyermek zenei észlelése presztízsében is felbecsülhetetlen a tudomány számára.

A zene története során sok-sok dallam íródott a gyerekeknek. A néphagyományban meglévő altató- és bölcsődalok, a hangszerek bemutatására szolgáló klasszikus darabok (Állatok farsangja, Péter és a farkas), a gyermekoperák, a játékos jazz kompozíciók, a játszóházi gyerekdalok, a gyermekversek amik megzenésítésre születtek vagy azok a kották, amik valójában arra íródtak, hogy bevezessék a gyerekeket a hangszeres játékba (Mikrokozmosz). Ehhez csatlakoztak az egész estés rajzfilmek zenéi közül azok, amiket szimfonikus zenekarokra komponáltak.

De van a gyerekek zenefogyasztásának egy rejtett birodalma. Mindazoknak a zenéknek az összessége, amik a korai életszakaszban olyan módon tetszenek nekik — többféle egyszerű okból — hogy nagyon nehéz megszabadítani őket az ismétlődő meghallgatásuktól. De ezeknek a daloknak a szerzői nem számítottak 5 év alatti közönségre. Ezeket a zenéket olyan környezetbe szánták, ahol nincsenek kiskorúak, így viszonylag bonyolult kompozíció született, amiről sokáig azt gondolták hogy megterheli a gyerekek idegrendszerét, túl gyors ritmusú, túl részletgazdag, túl szenvedélyes és egyébként is magas szintű zenei alaptudás kell az értelmezéséhez.

A gyerekek viszont azzal együtt szerették meg ezeket a zenéket, hogy a fenti állítások mindegyike igaz maradt. Amikor a 3–5 éveseknek szánt zenei lejátszási listákba belecsempésztük a híres repertoárdarabokat, a friss hangszeres albumok vezető tételeit vagy a kísérletező kortárs zenét, kiderült hogy az óvodáskorú gyerekek nem tudnak sem érzelmileg sem szellemileg szabadulni tőlük — jó értelemben.

Másként szerzi meg a tapasztalatot a világról az a gyermek, aki nem csak a neki szánt gyerek zenét hallgatja

1.Eugene Cicero legismertebb albumának címe Rokoko-jazz. Az albumon hallható zongorajáték irama lenyűgöző.

Azok a gyerekek akik láttak valaha zongorán játszó zenészt, kétségbe vonják a tempó valódiságát, azt mondják: “vagy nincs egyedül vagy polip-szerű”. Azok a gyerekek akik sosem láttak zongorajátékot nem értik, hogy egy ember hogyan tud ennyi hangot egymás után megszólaltatni. A dolgok keletkezésének valószínűtlensége érdekli a gyerekeket. A dolgok keletkezésének valószínűtlensége minden nemzedéket érdekel.

2. Minden kisgyermek otthon érzi magát a saját kultúrájában, függetlenül attól hogy mennyit tud a hazája zenei gyökereiről.

Más vidékek népzenéjét viszont nehezebb megismerni, kivéve akkor, ha az adott vidék egy nagyobb kulturális régió fontos inspirációs forrása. A norvég népzenében a rendkívüli hangzást produkáló Hardanger hegedű a főszereplő. A megszokott hangszerek hangjától eltérő hang nagyon szokatlan élmény az elmének gyermekként. Megismerni egy új hangszert, aminek kétszer annyi húrja van mint a hegedűnek, vékonyabb fából készül és csillogó gyöngyház díszíti mindenhol, annál is furcsább élmény, mit meghallani a legendát arról, hogy a norvég tánczene alapjait kizárólag az Ördög taníthatta az ottani zenészeknek, olyan tempósak, bonyolultak és fülbemászóak.

3. A gyerekek úgy mondják a “hangszer most udvarias mert előre engedte a másik hangszert, hogy jobban hallatszódjon”. A kurátorok úgy mondják “kellemes az interakció a szólampárok között”.

A Penguin Cafe Orchestra besorolhatatlan zenekarként lépett be az avant-pop történetébe 1970-ben, amikor a világ Marley-t, Fleetwood Mac-et és Bowie-t hallgatott. Amikor ma egy óvodás a renegát Penguin albumot hallgatja, sokszor elhangzik hogy “megint ugyanazt játszák ám mint előbb, de nem zavar csak mondom”. A zenei szerkesztők kategória teremtőnek tartották a zenekart és úgy fogalmazták meg ugyanezt az érzetet hogy: “ szokatlan metrikus minta”. A zenei képzelet számára váratlan de mégis harmonikus zenei minták minden életszakaszban szépnek tűnnek a hallgatásuk során. A Perpetum mobile című sláger telis teli van meglepetéssel egy kisgyermek elméje számára.

4. Minden akkor nyer értelmet ha történet szövődik belőle és elmesélhető újra-újra és újra.

Ha a dalok amikhez a gyerekek figyelmét kulcsoljuk csak szép hangok sokaságából állnának, nem lenne vágyott élmény az újrahallgatásuk. A gyerekek számára legemlékezetesebb művek ezért nagyzenekari kompetenciákat igényelnek és a komponista szándéka szerint kalandra csábítják a hallgatót, teli izgalmas útelágazásokkal és rejtélyes vidékekkel. Közben sor kerülhet táncra, váratlan kísértésre és szokatlan búcsúra is. Smetana: „Hazám”-ciklusa (Má vlast) a Moldau folyó forrásvidékétől, egy szarvasvadászaton át, egy falusi esküvőig kalauzol, hogy aztán a nimfák szurdokát elhagyva Prágába érjen. A kisgyermekkorban rengeteg a függés és a kötöttség, hiába mondják hogy az autonómia felfedezésének időszaka, mert a gyámkodásé és a szabálykövetésé is egyszerre. Éppen ezért egy-egy fantáziadús kompozícióban, ami hangokkal mesél, teljesen egyedül átélhető egy hosszú-hosszú utazás — felügyelet nélkül, itt például egy kiszámíthatatlan folyóvidéken.

5. Egy kisgyermek számára többféle elérhetetlennek hitt tulajdonság van, olyanok amikről óvodáskorban nem hiszik, hogy tanulható és teljesíthető. A gyerekek a szoprán női énekhangokat nem gondolják valóságosnak, úgy hiszik “nyilván valami madár költözött bele”.

De mindig van a lírai és a koloratúr szopránok között olyan különbség a számukra, ami alapján az egyik emberi, a másik azonban felfoghatatlan. Az ilyen mozgásterű női énekhang minden gyermeket lenyűgöz, talán ez az egyetlen olyan zenei forrás, amire akkor is figyelnek a gyerekek, ha kifejezetten megpróbálja valaki elterelni a figyelmüket. A legbonyolultabbnak tartott Csengettyű ária (Delibes — Lakmé) és a legszomorúbbnak tűnő Lascia la spina cogli la rosa (Handel) olyan művek, amelyek hallgatása során a gyerekek sem közbeavatkozni, sem elaludni nem szoktak. Az emberi hangszerként is értelmezett énekhang áll minden egyéb népi, konstruált vagy elektronikus hangkeltő eszköz felett. Kisgyermekkorban a találkozás a tökéletesen képzett énekhang szépségével rendkívüli élmény.

Az emberi agy zenei észlelését kutató audiológusok és neurológusok szerint: “az vagy amit hallasz”. Szilárdan hitte a tudomány egy ideig, hogy a tökéletes észlelés alapja, hogy a személyiség egyszerre kapjon zenei és tudományos képzést. 1990-től elérhetőek voltak már a hangszer interfészek és a hagyományos pszichofizikai és anatómiai technikák rendelkezésre álltak ahhoz, hogy új képet alkossunk a “zenei örömről”. A hang technológia fejlődésének agyra tett hatása kíváncsivá tette a tudományos közvéleményt, de az agyi folyamatok, a zenei minták, az ízlés és a tetszés értelmezései kevésbé érintették a gyermekkorú populációt, pedig az egészséges óvodáskorú gyerekek magas szintű asszociációkra képesek a zenei élményeikkel összefüggésben, csak amíg nincsenek tanult fogalmaik az élmény kifejezésére, a fent is idézett képes beszéddel helyettesítik azt.

Egy gyerek számára az élményszerzés bármely életterületen hatalmas befolyással van arra, hogy merre terelődik az útja. A korai életszakaszban zene segíti az érzelemkifejezés gazdagságáért, ez alapján épülhet fel a viszony az örömhöz és az általános értelemben vett szépséghez való következetes ragaszkodás.

A filmzenék világa olyan, ami egy két nagy mester életművének hallgatása során átvezeti a zenei ízlést a komolyzenébe.

John Willams zenéje kiemelkedő befolyással volt minden olyan 7 év alatti gyermekre, akinek módunk volt megmutatni a szerző műveit. A filmzeneszerzők többségétől eltérően, Williams komplett zenekari szvitteket ír a jelenetekhez amiket összefüz teljes tételekké. A gyerekek úgy fogalmaznak a zenéje hallgatása során (anélkül hogy képeket is látnának) hogy: “most indultunk el, ha zavarsz sosem fogunk odaérni…ne zavarj!”. A kurátorok úgy fogalmazzák meg ugyanezt: “ a témák és motívumok sorrendje kulcskérdés a mérsékelt, páros és a gyors, páratlan ütemeken át” — ez a zenei történemesélés alapvető titka akkor, ha a történet korábban keletkezett mint a zene ami kíséri.

Handel Messiása, a tánc és a vallás

A Messiás-hoz hasonló zeneművek lényege a monumentális együttessek által előadott darabok megtapasztalása gyermekkorban. Átélni a grandiózus szó jelentését. Érdemes a nagy művek XX. századi azonos kaliberű feldolgozását is megkeresni, hiszen éppen Handel Messiásában az Eugene Goossens feldolgozása utáni átiratba költöztek bele olyan hangszerek mint a pikkolo, a kürt, a tuba vagy a hárfa. A gyerekekhez közelebbi szólamok jöttek létre, amik megkönnyítik a belépést egy olyan történetbe, amely a várakozásról szól valaki iránt, aki felette áll az emberi élet végességének. A gyermekeknek szánt zenéknél mindig figyelembe kell venni azt, hogy a lépték amit a zenemű átfog mekkora. A professzionális zenei listák összeállítása 10 év alattiak számára lényegében azzal a meggyőződéssel kezdődik, hogy hogyan váltakozzanak a léptékek amelyeket az adott zeneszám megjelenít. Nem lehetnek tartósan grandiózusak, ezt meg kell szakítania intim hangulatú etűdöknek és olyanoknak is, amiken a gyerekek könnyebben felül tudnak kerekedni szellemileg is, akár már 4–5 éves korban. Ilyenek a ritmikus tánczenék, az együtt rezgő hangok kifogástalan harmóniája.

Ami 3 percig tart az nem zeneművészet

Régen akkor hallgathattál zenét gyermekként, ha magad énektél, vagy ha énekeltek neked. Ez ma másként van, olyan adatbázis áll rendelkezésre, ahol a világ zenekincsének nagy része elérhető azonnal. Ez mérhetetlen változás a mi munkánk szempontjából, és módosítja azt a szemléletet is, hogy a szerző szándékát teljes egészében követjük befogadóként akkor, amikor a teljes albumot egyszerre hallgatjuk végig, megszakítás és léptetés nélkül.

Nem csak ott válik el a gyerekek zenei ízlésének kialakításáról szóló döntések sorozata, hogy az adott zene milyen műfajú vagy mennyire igényes zeneileg. Sokkal alapvetőbb a differencia, amit a mindenkori szülők figyelembe tudnak venni a gyerekekkel együtt hallgatott zenék kiválasztásánál, hogy mekkora a képzett zenész és hangszer-apparátus a “hangfal másik oldalán”? Amit hallgatunk azt hány eredeti hangszer és hány összehangolt szólam kelti életre? A gyerekeknek rendszeresen kell hallgatniuk olyan zenét amiben bősége van az igényesen kivitelezett szólamoknak és olyanokat is, amik puritán hangzásvilággal rendelkeznek.

A zenei ízlés kialakítása nem felvilágosító folyamat, hanem azoknak a tapasztalatoknak a végiggondolt sorozata, ami a kifejezésmódokra tanítja a gyerekeket, azokat a dolgokat segíti megfogalmazni ami napról napra fontossá válik számukra. Az érzelmi kifejezésmódok ezer eszközét adja át, mert olyan idegpályákat mozgósít és tart aktivitás alatt, amik a személyközi kapcsolatok megítélésének változatosságát segítik elő. Nehéz — és sok zenei kurátor szerint lehetetlen ezeken az érzelmeken 3 percben átutazni, nehéz feleleveníteni emlékeket és egyben értelmezni a hangok sorának impulzusait ennyi idő alatt.

Aki avatott módon hallgat zenét, aki sikeresen összpontosít a zenei ingerre annak a 3 perc a hangzással való ismerkedés legeleje — és máris vége lenne? A rendszeresen zenét hallgató gyerekek a rövid hangsorok, (vagy a 3 percre épülő populáris műfajok) végén általában azt mondják: “vége lett pedig kíváncsi voltam még…” de ismétlésre nem vágynak, mert tudják hogy abban nem lesz módosulás már. Fontos az elmének az az élmény, hogy van ideje belépni, benne lenni és elbúcsúzni a kompozíciótól, és ez minimálisan 7–15 perc közötti hangzás-intervallumban érhető el.

A Jazz, az minden

Nem lenne igaz ha azt állítanánk hogy találtunk olyan hangszert, ütemet, ritmust vagy hangzást, vagy akár csak egyetlen eladót akire mindig minden gyerek szakadatlanul kíváncsi volt.

A jazzben a legtöbb a játék, az olyan játék amit érteni és érezni lehet gyermekként, első hallásra, azonnal és impulzív módon. A jazz zene olyan élményt keltett a gyerekekben mindig, amire ők azt mondják: “…úgy tudnám ám énis csinálni ha lenne hangszerem, mert szerintem nem bonyolult, mert elbeszélgetnek egymással a hangszerek”. És valóban erről van szó. A zenei kifejezésmódnak azt a dimenzióját érinti a jazz, amiben önfeledtség érzékelhető egy gyermek szemszögéből is. Önállóság, mégis igazodás, autonómia és önbizalom, együttműködés és tettvágy — mindaz amit a zenében megtapasztalni egy korai életszakaszban nagyszerű élményt jelent.

1961-ben az orvostudományi Nobel-díjat Békésy György kapta. Ő teremtette meg — a világot a hangok alapján értelmező kutatók számára — azon tudományos kiindulópontok sokaságát, amire többek között a teljes pszichoakusztika és hallás fiziológia épül, és ehhez kapcsolódóan a hangokkal kapcsolatos tudományos és mérnöki ismeretek sokasága.

Békesy tudományos munkásságának szabadalmain egykori kutatóhelyei osztoznak, a Karolinska Intézet és a Harvard Egyetem. Mindkét intézmény az emberi hallás kutatás fellegvára lett a 80-as évek végére. Ma már a Harvard végzi a zenei hatásra átélhető katarzis-élmény kutatásának vizsgálatát a gyermekkorú lakosság körében, a világon egyedülálló módon. 2019-ben ez a kutatócsoport a katarzis zenei vonatkozásának tanulmányozása kapcsán többet tudott meg a gyermekkorúak érzelmi magatartásáról, mint bármely más tudományterület ugyanennyi idő alatt.

A nézőpont amelyet a szöveg képvisel, az összehangolt akadémiai szintű tudományos (és ezúttal művészeti) munka pótolhatatlanságát teszi a hétköznapi folyamatok megértésének kiindulópontjává — a gyermekélet vonatkozásban. Az alapítványunk zenei szelekciós protokolljainak kialakítása során biztatjuk a szülőket arra, hogy változatos és jó minőségű zenéket hallgassanak együtt a gyerekekkel. Ha a zenehallgatás együtt elképzelhetetlen, akkor pedig szánjanak időt a hallottakról való hosszabb beszélgetésekre. A kommersz műfajok zenéi jó kiegészítések azokban az élethelyzetekben amikor inkább az érhető el, de az ízlés megalapozása és a fantázia gazdagítása eredményesebb a fent is említett műfajokon kívül példéul a világzenével. Egy növekvő gyermek érzelemgazdagsága hosszútávon a legnagyobb érték, ha van eszköz, amivel ez a folyamat kísérhető — a zene az!

A blog-bejegyzések bár a tudásunk legjavát adják, a bennük foglalt információk nem elegendőek ahhoz, hogy családként szembe tudjatok nézni a veszteséggel. Arra kérünk, hogy tájékozódj tovább a weboldalon, keresd a kapcsolatteremtés lehetőségét és iratkozz fel az Ízisz-programra, hogy módszeres, hosszan tartó és egyedi információkkal támogathassunk téged nőként és szülőként.