Egy történetet szeretnék mesélni arról, ahogyan egy 8 éves gyerek ösztönösen kiválasztja a hangulatához illő dalt, millió közül is. Amit választ talán rászorul a magyarázatra, de inkább a példa és a szépség miatt, mint más okból.
A számunkra megfelelő zene kiválasztása az ösztöneinken és az őszinteségünkön múlik
Anna anyai veszteségben érintett, már 3 éve. 8 éves volt 2019-ben, amikor egy teszt-foglalkozáson nem fix zenei listát kapott, hanem a filmzene témán belül válogathatott a zeneszámok között. Néhány perccel később nagy figyelemmel hallgatta egy korszakos jelentőségű film zenéjét. Rátalált arra a zeneszámra, ami átmenetileg elfogadhatóvá teszi a bánatát, hozzáépít a reményeihez és bátorítja, hogy aztán megnyugtathassa.
Nem volt még kész a zenei hangulatok térképe a 7 év felettieknek, ami tematizálja a zenei listák tudatos kialakítását. Ettől függetlenül, tavaly már tudtunk napközben hallgatható zenei gyűjteményt összeállítani az ilyen korú, veszteségben érintett gyerekeknek is, az EEG-készülékkel kísért hang-tesztelések alapján. A rövid tételekből álló filmzenék előszelekciójánál tartottuknk, gondoltuk az jól orientál majd minket a gyűjtemények továbbfejlesztésében.
Az Anna által hallgatott filmzene nem volt a listán (átnavigálta magát a zenei-streaming felületen egy másik lejátszási listára). A szóban forgó filmzenét a megjelenésekor is csodálták (1959), de akkoriban az újszerű filmes nyelvezetbe illeszkedve váltotta ki a közönség tetszését, nem csak úgy magában hallgatva. Ez a kislány rajongott ezért a zenéért, ami egy 4 számból álló rövid EP album volt, ezért megmutattuk az aznapi hangteszteken jelen lévő többi érintett gyereknek is.
Amíg Anna nem volt megszólítható, azon gondolkodtunk, hogy a hagyományos dallamokat néhol nélkülöző, a filmbéli fesztültséget a mozgókép nélkül is kifejezetten érzékeltető zenében, vajon mi az élvezhető egy kisiskolásnak? De aztán elmondta:
“Azért tetszik mert elférek benne én is…”
Akkoriban a filmzene-műfaj újdonságként jelent meg a gyerekek listáin, mert alapvetően kétféle zene került a 7–8 évesek napi hallgatásra szánt gyűjteményébe: azok a szédítő jazz zenék, amik a hangszerek képességeire való rácsodálkozást segítették, illetve Schubert és Brahms: hosszú tételek és nagy romantikus megnyilvánulások a zenében. Az ilyen zene kitölti az ember egész szívét: szimfonikus nagyzenekar, 24 vonós egyszerre, olyan nyitány hogy eláll a lélegzet.
És akkor jött a Szerelmem Hiroshima című film 4 dalból álló filmzenéje: minimál hangzás, ismétlődő elemek, majd a kísérő mondat a gyerektől:
“Azért tetszik mert elférek benne én is…”
Nem szabad kihagyni a zenéből a gyerekeket! Ha egy zenei darab nem tudja őket testestül lelkestül befogadni, mert “teli van hangokkal…” — ahogy ők mondják, akkor hiába minden. Persze felnőttként az ember azt mérlegeli ilyenkor, hogyan magyarázza majd meg az egyébként nyugalmat remélő egyedülálló szülőnek, hogy a gyereke egy drámai háborús háttér előtt játszódó film betétdaláért rajong? A gyerekek őszinte visszajelzései a meghallgatott zenékről, időről időre feloldották bennünk a megfelelést és néha reálisabb irányt adtak a munkánknak, mint bármi más.
A Szerelmem Hiroshima című filmet a filmtörténet a valaha készült legszebb mozik között tartja számon. Az az igazság, hogy nincsen arról szó, hogy egy kisgyerek ne hallaná a film zenéjéből, hogy a történetben kevés hely jut a boldogságnak, de foglalkoztatja a gyerekeket a boldogságon túli élet és mivel a veszteséget követően érzik a családjukban a harmónia felbomlását, vonzó lehet az is, ami erről többet mesél. Éppen azért választottuk a művészet egy ágát a korai veszteségből való érzelmi kiúthoz, mert az alkotó folyamat univerzális élményekre támaszkodik és ha a zene szöveg nélküli, akkor a közös emberi érzelmek miatt kapcsolódunk hozzá. A gyerekek sok mindent megfigyelnek a bonyolultan alakuló érzésekkel kapcsolatban is, mert látják a azokon a felnőtteken, akik a gondviselő közegüket jelentik.
A Szerelmem Hiroshima zenéje fúvós kamarazene, sokszor igencsak ingatag módon kötődnek egymáshoz a részletek, de ettől összetett, mert szeretnéd megérteni, hogy miért van ez így? A zongora kedves a gyerekek számára és hamar felismerik bármilyen dallam részeként, de a fúvósok (fuvola, piccolo, klarinét, angol kürt) szerepe ritkán ilyen nagy filmzenei környezetben. Nyilván ezek a hangok filmképek kíséretére születtek, amik nincsenek a gyerekek szeme előtt, marad az aláfestő zenéből önálló zenévé váló hangok sora.
Az EP teljes egészében a gyűjtemény része lett. A ‘Valse’ című befejező kompozíció, egy másik, nagyobbaknak szóló lejátszási listára is rákerült. A gyereknyelvre való odafigyelés sok örömet okozott a munkánkban az elmúlt években. A megfogalmazásaik a zenei élményeikről többnyire pontosabbak mindennél, amibe valaha kapaszkodtunk.
A Szerelmem Hiroshima című film zeneszerzője Giovanni Fusco maga is zongoraművész volt, Alain Resnais pedig zenei szempontból nagyon igényes rendező, aki csökkentett zenekari formációt akart a filmje mellett tudni. Itt alkalmazták először a “hanghíd”-nak nevezett megoldást, amikor a szereplők visszamelékezései alatt mindig ugyanaz a dal szól. Sok elemzésben az “emlékezet zenéjeként” említették a film dalait és melankolikus jelzővel illették, mert “…egy olyan múltat idéz, amely megtámadja a jelenet és fordítva..”
A zenei emlékek jelentősségét, éppen az általunk is végzett neurofeedback vizsgálatok igazolták az ezredfordulón. Anna megfogalmazása a maga módján pontosabb a filmesztétákénál, mert “elférni a zenében” annyit tesz, hogy képesek vagyunk emlékeket kapcsolni a hangokhoz.
Mindezzel számot vetve értettük meg, hogy “véletlenül” hogyan érkezik el egy anyai veszteségben érintett gyerek egy ilyen hangzásvilághoz. Nemcsak helyet keresnek ezek a gyerekek a nekik felkínált zenékben, hanem időt is arra, hogy a maguk módján találjanak az övéikkel rokonítható érzéseket a zenében — minden zenében ami befogadja őket, Brahms-tól Fusco-ig.
A blog-bejegyzések bár a tudásunk legjavát adják, a bennük foglalt információk nem elegendőek ahhoz, hogy családként szembe tudjatok nézni a veszteséggel. Arra kérünk, hogy tájékozódj tovább a weboldalon, keresd a kapcsolatteremtés lehetőségét és iratkozz fel az Ízisz-programra, hogy módszeres, hosszan tartó és egyedi információkkal támogathassunk téged nőként és szülőként.
